Áprilistól foglalkoznak az unióban a szabályalkotási polgári kezdeményezésekkel
2012.01.26. 19:11  |  Szerző: MTI
Nagyvilág	nyomtat   |    |

Az úgynevezett európai polgári kezdeményezés intézményét a 2009 végén életbe lépett Lisszaboni Szerződés vezette be. Ez az új jogintézmény lehetővé teszi, hogy egymillió (a tagállamok legalább egynegyedéből származó) polgár felkérje az Európai Bizottságot: terjesszen elő jogi aktusokra vonatkozó javaslatokat a hatáskörébe tartozó területeken.
A rendszer gyakorlati működését meghatározó rendeletet közel egy évvel ezelőtt fogadták el, de - mint a brüsszeli bizottság közleménye emlékeztet - a nyilatkozatok hitelességének igazolására szolgáló mechanizmusok kialakításához a tagállamoknak időre volt szükségük, ezért csak most kezdődhet az érdemi munka.
A polgári kezdeményezések szervezőinek a szabályozás szerint egy év áll rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék a szükséges támogató nyilatkozatokat. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak igazolniuk kell az érvényes nyilatkozatok számát. A brüsszeli bizottság ezt követően három hónapon belül megvizsgálja a kezdeményezést, és eldönti, hogyan szándékozik eljárni az ügyben.
A csütörtöki brüsszeli konferencia előadói között szerepelt Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke, Nicolai Wammen, az uniós ügyekért felelős dán miniszter és több, a polgári kezdeményezésről szóló jogi aktus létrejöttében tevékeny szerepet vállaló európai parlamenti (EP) képviselő is.
A téma EP-jelentéstevőjeként Gurmai Zita (MSZP) - Brüsszelben kiadott közleménye szerint - arról beszélt, hogy a kezdeményezés joggal érdemelte ki az év politikai újítása címet, ezzel párhuzamosan azonban a felelősség is óriási azokon, akik a kezdeményezések rendszerének előkészítésén dolgoztak. Az EP-képviselő megítélése szerint a rendelet elfogadása és életbe lépése között eltelt egy évet sikerült jól kihasználni az állampolgárok felkészítésére: a hivatalos tájékoztató rendezvények és szakmai szervezetek által szervezett konferenciák mellett már több „felhasználóbarát” kiadvány is megjelent a polgári kezdeményezésről.
Az Európai polgári kezdeményezés a kulturális sokszínűségért címmel rendezett konferencián Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője - az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint - elsősorban arról beszélt, hogy új lendületet kell adni "a 2000-es években egyre jobban háttérbe szoruló kisebbségvédelmi ügynek". "Az európai uniós fórumok eddig alig mutattak fogékonyságot a kisebbségvédelmi kérdések iránt, pedig a téma, amely az Európai Unió lakosságának 8 százalékát, azaz közel 40 millió európai polgárt közvetlenül érint, megkerülhetetlen" hangoztatta a képviselő. Tabajdi szerint "nagyszabású, összeurópai kezdeményezésekre van szükség, amelyek felrázzák és összefogásra ösztönzik a nemzeti kisebbségi közösségeket, és megszólítják a többségi társadalom kisebbségbarát képviselőit is".
Az Európai Parlamentben működő kisebbségügyi frakcióközi munkacsoport újonnan megválasztott társelnöke hangsúlyozta: jelentős előrelépés lenne, ha uniós jogi dokumentumokban is elismernék a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait.